A Kása erdő őrzője

Tinédzserként sok mindent kipróbáltunk, ami utólag visszagondolva inkább tűnik félelmetesnek, mint bátorságnak. Akkoriban minden a kíváncsiságról, a határaink feszegetéséről szólt. Többször próbálkoztunk „kapcsolódni a túloldallal,” mert a szellemidézés valahogy menőnek számított. Azt hiszem, a félelmet akkor még nem ismertem igazán.

Volt egy kis „bandánk,” bár nevet nem adtunk neki – ha mégis, már rég elfelejtettem. Vegyes társaság voltunk, fiúk-lányok egyaránt, akik keresték a kalandot. Egy késő délután valaki feldobta az ötletet: menjünk az erdőbe. A városunk mellett húzódott a Kása erdő, amit mindenféle félelmetes történetek öveztek. Kísértetek, rejtélyek, suttogások. Persze mindez csak még inkább vonzott minket.

A naplementében indultunk el – a fények játéka a fák között megadta az alaphangulatot. Tudtuk, hogy ez az este más lesz, mint a többi. Az egyikünk hallott egy rejtett helyről az erdő mélyén, ahol egy régi kút is van. Nem volt elég, hogy már maga az erdő is baljóslatúnak tűnt – egy kút gondolata tovább fokozta az izgalmat. Egy igazi horrorfilm helyszíne bontakozott ki előttünk.

Ahogy elértünk a helyszínre, egy betonozott rész fogadott minket a kúttal. Valaki ágakat gyűjtött, más a tűzgyújtással foglalatoskodott. Körbeültük a lángokat, és rémtörténeteket meséltünk egymásnak. Az egész helyzet egyszerre volt ijesztő és izgalmas. Ekkor valaki felvetette, hogy próbáljunk szellemet idézni. A csend, ami ezután ránk telepedett, szinte tapintható volt. Aztán hirtelen valami megmozdult a sötétben. Mindenki megdermedt. Nem mertünk megszólalni. Az árnyak között egy idős férfi jelent meg.Kiderült, hogy az erdő mélyén él egy kézzel eszkábált sátorban. Ahogy mesélni kezdett az életéről, egy másik világ tárult fel előttünk. Tragédiák, fájdalmak, és egy teljesen más valóság, amit addig elképzelni sem tudtunk. Megosztottuk vele az ételünket, és hálásak voltunk, hogy találkozhattunk vele.

Hazafelé sétálva csendben voltunk, de valahol mindannyian éreztük, hogy ez az este megváltoztatott minket. Bár ijesztőnek indult, valahogy mégis emberibbé vált.

**A bejegyzésben szereplő illusztráció AI által generált.